MÁRCIUS 15. – ÜNNEPSÉG MAGYARITTABÉN

A vajdasági magyarság az idén is elhelyezhette a megemlékezés virágait Kossuth Lajos szobránál Magyarittabén.

Egy év után ugyanis, Magyarittabénak, a bánságiaknak és az itt élő magyarságnak ismét van szabadtéri Kossuth-szobra. A közel egy évvel ezelőtt ellopott mellszobor másolatát Horvay János soltvadkerti Kossuth-szobráról mintázták. A projektum a Magyar Nemzeti Tanács segítségével és támogatásával valósult meg, a helyreállítási munkálatok legnagyobb részét pedig Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátor és csapata végezte el.

Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke elmondta, kétségkívül az egyik legnagyobb gond az volt, hogy Horvay János neves szobrászművész eredeti szobrát ki formázza újra úgy, hogy a 112 évvel ezelőtt készült kiváló műalkotást mindenki ismét sajátjának érezze. S akkor az ittabeiek az interneten felfedezték a szívükhöz oly nagyon közel álló mellszobor alakmását, amelynek alkotója Horvay János szobrászművész volt. A magyarittabéihez leginkább hasonló műalkotás Soltvadkerten található, s róla ott helyben készült az öntőminta a szobor újraformázásához, a bronzba öntést pedig Csikós János hódmezővásárhelyi szobrász-öntőmester végezte el műhelyében. A szobor talapzatának és kerítésének a restaurálásával és konzerválásával Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátort bízták meg, a falu lelkes és elkötelezett vezetősége által kezdeményezett jótékonysági gyűjtésből befolyt pénzt pedig a helyiek a szobrot körülfogó tér felújítására és rendezésére fordították.

Kossuth Lajos magyarittabéi szobra a vajdasági magyarság egyik legfontosabb jelképe, nemzeti identitásának meghatározó műemléke. A köré szerveződő ünnepségek pedig az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kultikus délvidéki emlékhelyévé teszik ezt a kegyhelyet.